Komposztáló K 700 l zöld vastagfalú

A silónak nincs alja, mivel szabad érintkezésre van szüksége a talajjal és a mikroorganizmusok, férgek és földigiliszták hozzáférésével.

<h3>Paraméterek

• Méretek (magasság; alapméret): 115; 94×94 cm
• Mennyiség: 720 l
• Műanyag vastagság: 4–6 mm
• Súly: 17,5 kg
• Szín: zöld

<h3>A komposztálás alapvető feltételei

A kiindulási anyagnak a mikroorganizmusok (talajbaktériumok, férgek, földigiliszták stb.) táplálására szolgáló szerves anyagokat kell tartalmaznia C:N (szén: nitrogén) = 30:1 arányban. Tartsa az anyag nedvességét 50–60% -on. Fontos, hogy az anyagot összekeverjük, hogy elegendő oxigént biztosítsunk. A komposztálás előtt ajánlatos a vastagabb nyersanyagokat apró részekre őrölni. A komposztálási folyamat felgyorsítása érdekében kis mennyiségben adjon hozzá talajt vagy kész komposztot. A kom­poszt<meta charset=„utf-8“/>előkészíté­séhez érdemes kávézaccot használni, amely a komposzt értékes biológiai összetevője.<meta charset=„utf-8“/>

<h3>Komposztálhat:

• gyümölcs- és zöldséghulladék
• kávé- és teamaradványok
• tejtermékek
• újságpapír, karton, papírszalvéták
• forgács, fűrészpor, forgács, kéreg
• állati ürülék
• fűnyesedék, levelek, ágak
• fa hamu
• dióhéj

<h3>Mi nem alkalmas komposztálásra

• csontok, húsnyesedékek, zsírok
• kémiailag kezelt anyagok
• betegségek által érintett növények
• trópusi gyümölcshéj, kövek
• magazinok
• gyom
• műanyagok, fémek, üveg, kövek

Figyelem! A komposztálóba nem tartozik tüzes hamu és könnyen gyúlékony anyagok.

<h3>Hogyan komposztáljunk?

A fent megadott ajánlott C:N (szén:nitrogén) arány az alábbi táblázatban megadott megfelelő szervesanyag-aránnyal szabályozható:

<table border=„1“ cellpadding=„3“ cellspacing=„1“> <tbody> <tr align=„left“> <td>Nyersanyag </td> <td>C:N (szén:nitrogén) </td> </tr> <tr align=„left“> <td>Fűnyesedék</td> <td>20:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Konyhai hulladék</td> <td>20:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Állati trágya</td> <td>20:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Lótrágya</td> <td>25:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Lomb</td> <td>50:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Tűk</td> <td>70:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Szalma</td> <td>100:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Kéreg</td> <td>120:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Fa</td> <td>200:1</td> </tr> <tr align=„left“> <td>Fűrészpor</td> <td>500:1</td> </tr> </tbody> </table>

• A friss, lédús és zöld anyag sok nitrogént tartalmaz. Az idősebb, fás és barna anyag viszont szénben gazdag.
• A komposztálás általános szabálya, hogy 1 rész zöld anyaghoz 2–3 rész barna anyagot adunk.
• A komposztálás sarokköve a komposzt rendszeres keverése az egyenletes oxigénhozzáférés érdekében, havonta körülbelül 1–4 alkalommal.
• A komposztálás során ellenőrizni kell a komposzt nedvességét (a komposztált anyagnak nedvesnek kell lennie, mint egy „jól ráncolt törülköző“) és hőmérsékletét.
• Az ideális hőmérséklet biztosításához talajhőmérő használható.
• A magas nitrogéntartalom viszont jelzi az ammónia szagát (így keverjük össze a faforgácsot, a kérget vagy a fűrészporot a komposztba)
• Ha a komposzt rothadt tojás illatú, ez azt jelenti, hogy a túlzott széntartalmú anyag dominál (ebben az esetben füvet vagy leveleket adunk hozzá).

<style type=„text/css“></sty­le> <style type=„text/css“></sty­le> <style type=„text/css“></sty­le> <style type=„text/css“></sty­le> <style type=„text/css“></sty­le> <style type=„text/css“></sty­le> <style></style>